Körbenézelődés

Reggel elmenentünk a szép nagy sportáruházba a mozgalmi élet felszereléseit körbenézni. Kéne venni nacit, cipőt, megnézni a kütyüket, valami technikai alsó is jó volna, hogy ne az utcai ruhákat nyűjem, papucsot az uszikáláshoz. Nincs. Semmi nincs!

Láttam vizicipőt, likacsosat -amire kaptam lehurrogást, hogy az uszodába milyen már, pedig én azért elsősorban a strand uszodájához használnám. sebaj, nem vettünk.

Néztünk kalapot, de az szarul ált a búrámon.

Néztünk cipőt sétákhoz, de az én telitalpamra nincs elég széles. Az összes kibaszott cipő olyan, mintha csak a csontvázra tervezték volna.

Mindegy, itt nekem nem terem babér. Az viszont komolyan elgondolkodtat, hogy a sportszerek kiknek készülnek. Volt "elliptikus tréner" négyszázezerért, meg negyvenért is. Mindkettő legfeljebb 100 kilóig ajánlott. Most az egy dolog, hogy itt minálunk nem férne el, de hogy kapni sem lehet! Komolyan azt hiszem, hogy semmi nincs ami segítene a fogyásban. Valami olyat érzek, hogy a kövér ember rohadjon bele a saját zsírjába... 

A sok hasznosság helyett vettünk egy alighasznosságot, egy karabíneren lógó zsebelemlámpát ezerötért... Mégse jöjjünk el üres kézzel. Mármint én, mert asszonypajtásnak találtunk tök jó széldzsekit meg egy faja kis futócipőt...