Szívügyem a kardio edzés
Le van ülve a lelkesedésem, ez biztos. A súlyom meg ma is 180.5 Kg. Mindenesetre a napokban nézegettem bringákat. Az eladó bíztatott, hogy amit 80 kilós emberre terveztek, ahhoz még hozzá lehet számolni egy 50 kilós hátizsákot... (bár az még csak 130Kg) Nekem ez marketing szövegnek tűnik. Ráadásul ha egy jó féket is szeretnék rá, rögtön a duplájába kerül akármit is néztem ki.
No de van más is. Arra jöttem rá, hogy a hasfalamat kell kicsit magához téríteni. Így az eddig is kevés lendülettel végzett gyakorlatok helyett valami újra volna szükségem. valami célzottabbra, ami ott hat, ahol kell. A hátam, derekam és hasam volna a cél. Mondjuk elsősorban a hasfalam és a derekam, mert ezek a legneuralgikusabb pontok.
A hasfal a kötényhas miatt, a derék meg a sok fájás miatt. Én nem mondom, hogy nincs szükség a felsőtest edzésére, de igazából arra nem szorulok rá. Fejben már majdnem összeállítottam magamnak egy gyakorlatsort, amit azért majd megvitatok Évivel is. Csak a biztonság kedvéért. Jó lesz tudni, hogy milyen gyakorlat mellé mit ajánl kiegészítőnek.
Mondjuk sok lehetőségem nincs, csak a fekvőpad a felüléshez, és a trapéz(?) a lábemelésekhez. Csak ezért nem is volna értelme kifizetni az edzőtermet. Pár hónap alatt a tagdíjból összejönne egy valamilyen bringa. Amiért mégis kell, az a kardio edzés. Annak volt eddig is értelme. Ugyan egyetlen dekát nem fogytam, de a vérnyomásom elkezdett normalizálódni. Szívügyem lett a kardio edzés.
Azt sajnálom, hogy csupán egyetlen gépet használhatok. Pedig ott lenne az elliptikus és a futópad. Mondjuk inkább az elliptikus hiányzik, a futón inkább csak gyalogolnék. És azért inkább a gépen, mert ha lassan is, de biztos, hogy egyenletes tempóban kell haladni rajta. Ráadásul a térdemet is kevésvbé félteném, a kapaszkodó miatt. Járókerettel érdekesen hatnék ahogy rovom a köröket a lakótelep tömbjei körül (hehe).
Az öltöző továbbra is erős trauma. Leginkább az tart vissza az egésztől. Megalázónak érzem, hogy az izompacsirta tesztozsteronpumpacsávók rajtam vihorásznak. Akkor is, ha nem is. Biztosan én képzelem csak... Nem tudom mivolna a jó. Nem vagyok biztos benne, hogy csupa olyasmi emberke mellett jobban érezném magam, mint én. És talán én is kinevetném a hozzám hasonló figurákat, ha én is tesztoszteronpumpacsávó volnék. vagy ez az egész csak az én fejemben létezik, amit le kell győzzek.
Nem szívesen kérek el kardio övet sem. Egyrészt úgy adom visszam, hogy csöpög belőle az idzattság, másrész fogalmam nincs ki használta előttem. És a recepciós lányok is úgy nyúlnak hozzá, mint ha szart kellene fogniuk... Csak kellene egy saját kütyü. De ahhoz meg jó lenne, ha végleg félretenném az előítéleteimet és másokéval sem foglalkoznék...