Néhány év alatt megfordult az íróasztalomon néhány fogyókúra leírása. Kezdjük a California fogyókúrával és a napi főtttojás meg salátalevél diétával. AZtán számlálgattam a kalóriákat is. Aztán volt szétválasztós kúra, meg kilencvennapos.  

Jártam a nagyhírű fogyasztológusnál is, de az osztályán annyiban merült ki a hozzám fűzött megjegyzések csokra, hogy le kéne fogyni. Mondom tudom, azért vagyok itt. Ja meg megjegyezték, hogy ezzel a súllyal (hány éves is vagyok?) még egy kis cukrom vagy koleszterinem sincs? Ennyiebn maradtunk, megköszöntem a segítséget.

Most majd kitalálok valami használható megoldást. Persze kell bele a kevesebb kaja, meg a több mozgás. Meg a kaja hiába kevesebb, ha nem tudatos. Meg persze arra is figyelni kell majd, hogy mikor mennyit eszik az ember fia.

Van néhány rossz szokásom. Ilyen például az, hogy remekül főzök. Sokkal egyszerűbb volna, ha mondjuk nem tudnék főzni, és azt is csak rosszul. Vagy ha mondjkuk nem szeretném és hiányolnám az ízeket. 

Arra viszont rájöttem, hogy a műanyag nem jó. Nekem ne mondja senki, hogy a mesterséges anyagok jót tesznek a szervezetünknek. Ha már elcsábulok és kólát iszom, persze nem gyakran, akkor az ne legyen tele az amúgy is sok szar mellett még édesítőszerekkel is. Érdekes, de az édesítőszerektől még éhesebb vagyok. Mástól is hallottam már ezt...

Nagyon rá vagyunk kattanva a mindenféle mesterséges ízekre. Még a gyümölcsök is elkezdtek édesebbek lenni, mert azt mondják: Úgy jobban eladható. Nekem meg nagyon hiányzik egy igazán finom savanykás alma. Egy tasakos instantleves semmi originálisat nem tartalmauz, viszont van benne guargumi, meg izorubin, meg ízfokozó, meg az isten tudja csak, hogy mi minden. 

No hát az biztos, hogy el kell felejteni a kínai takonylevest és a nyolckincs mártást. Curryt majd én főzök otthon, a rántotthús meg párolt zöldségekkel is finom. Az adagokat persze drasztikusan kell csökkenteni, de elsőként most arra kell figyelnem, hogy ne egyek este.

Nem lesz egyszerű a feladat, mert amióta az eszemet tudom, nálam a vacsi volt a főétkezés. Mondjuk gyakran az egyetlen. Tudom, hogy hiába eszem kevesebbet, ha azt mind egyszerre, főleg este. Tudatosság kell! Meg rengeteg erő a kivitelezésben, amikor a nagyfilm alatt beindul az emésztőszerveim összessége és követeli a kalóriákat!

Méricskélni nem fogom magam naponta, annak nem sok értelme van, de kéthetente mindenképp kell...

Hát, itt tartok most, az első lépésekhez próbálgatom az új jövőképemet.

Akkor fogyásra fel!