179,4 -nem hangzik jól...

Teljesen leált a megfogyatkozásom, pedig igyekszem nem zabálni, már csak szénsavmenteset iszom, lehetőleg nem vacsorázok, de ez a súlyomra úgy tűnik nincs nagy hatással. Múltkor az edző azt mondta, csak attól fogyott egy tanítványa 10 kilót, hogy elhagyta a szénsavasat -bár nem szénsavasból meg napi négy literrel fogyasztott...

No de semmi pánik, nem kellenek a negatív gondolatok, a gyomrom után elkezdem a testemet is gyötörni, csak jobb belátásra tér... A szombati séta elég jól érződik a vádlimban. A derekam ugyan kevésbé fáj, de az is igaz, hogy többet ücsörögtem menet közben*... (* remek képzavar -HK)

Egy nyolcvan körüli házaspár futott el mellettünk  az egyik padnál. Nagyon jó volt nézni őket, hogy ebben a korban ilyen iramot tudnak tartani. Azt kevésbé volt jó átgondolni, hogy ha én most így,. akkor lesz-e olyan korom?

Holnap, vagy holnap után lesz az első edzés. Várom is, meg nem is. Ahogy közeledik, úgy kezdek egyre inkább stresszelni tőle, pedig nem kellene. Csak nem fognak hangosan hahotázni ahogy csetlek botlok a teljesen ismeretlen térben. A sandán nézést pedig máe megszoktam, az nem lesz idegen. 

Ki kell üríteni a fejemben lerakódott sok negatív gondolatot. Tavaszi agytakarítást kell végrehajtanom a gondolataim között. Igyekszem pozitívan szemlélni a helyzetet, és a benne kínálkozó lehetőségeket -már amennyire tőlem telik.